Megméretéseken nagyobb sikert érhetünk el, ha elõtte akár csak rövid idõre is hatalmi, erõt sugárzó pózt veszünk fel; akkor is, ha valójában bizonytalannak érezzük magunkat. Kiderült ugyanis, hogy a testbeszédünk nemcsak másokra hat, hanem saját magunkat is befolyásoljuk vele. A testtartás ugyanis az önbizalmat erõsítõ és a feszültségtûrõ hormonok szintjét is megváltoztathatja. A "power posing" gyakori ismétlése révén pedig akár ténylegesen meg is változhatunk és magabiztossá válhatunk.Hasznos tippek vizsgára és állásinterjúra készülõknek! A nonverbális viselkedés szakirodalmának nagy részével ellentétben a szociálpszichológus Amy Cuddy és munkatársai nem arra kerestek választ, hogy mit kommunikálunk magunkról mások felé a viselkedésünkkel, hanem arra, hogy mindeközben milyen változások történnek a testünkben és a gondolkodásunkban. Ez a kutatás egyszerûségét, illetve meglepõ gyakorlati hasznosságát illetõen jelent újdonságot. Dominancia-pózok A kutatók régóta tisztában vannak azzal, hogy a legkülönfélébb állatfajoktól az emberszabásúakon át az emberig az élõlények bizonyos expanzív, erõt vagy agressziót kifejezõ pózokkal, mozdulatokkal fejezik ki dominanciájukat. A hím páva kiterjeszti a farktollait, hogy lenyûgözze a nõstényt. A gorilla mellét kidüllesztõ, mellkasát öklével csapkodó képe szinte automatikusan az alfahím sztereotípiáját és az ehhez kapcsolódó asszociációkat ébreszti fel bennünk, és csupán a viselkedésük, testbeszédük alapján könnyen meg tudjuk különböztetni egy csimpánzcsapat alfahímjét is egy passzív, alárendelt hímtõl. Az embernél sincs ez másként – a testbeszédünk világosan megmutatja, hogy mekkora hatalommal, önbizalommal rendelkezünk, mennyire érezzük magunkat fölényben vagy alárendelve a beszélgetõtársunkhoz képest.
Az az erõ, amelyet kifelé, mások felé kommunikálunk, képes-e befelé, az érzéseink, gondolataink irányába is hatni, egyfajta befelé sugárzó erõként? „Erõsek” és „gyengék” Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, elõször is tudnunk kell, milyen szubjektív érzések, illetve fiziológiai állapotok jellemzik azokat az embereket, akik nagy hatalommal és önbizalommal rendelkeznek. Az ilyen személyiségek neuroendokrin profilja lényegében két hormon esetében különbözik a kevésbé dominánsakétól: a tesztoszteron magasabb, illetve a stresszhormonként is ismert kortizol alacsonyabb szintjében. Általában szubjektíven is erõsebbnek és magabiztosabbnak értékelik magukat; jobban ki tudják használni kognitív képességeiket, asszertívebbek, gyorsabban cselekszenek, s hajlamosabbak több kockázatot is vállalni. Mindezek alapján Cuddy és munkatársai azt a kérdést tették fel: vajon az „erõs” pózok felvétele („power posing”) segíthet-e abban, hogy valóban erõsnek és magabiztosnak érezzük magunkat – illetve hogy ez a fiziológiai mutatóinkban is megmutatkozik-e? A válasz egy hangos és egyértelmû igen, amelyet egy lenyûgözõen egyszerû kísérlettel demonstráltak. A pózolás hormonszintet változtat
Felsõ sor: "erõs" pózok -- Alsó sor: "gyenge" testtartások A résztvevõket két csoportra osztották, az egyikben egy erõt sugárzó, magabiztos pózt kellett felvenniük és két percig tartaniuk, a másikban pedig ennek az ellenkezõjét. Az erõs póz a nonverbális viselkedéssel foglalkozó szakirodalom alapján olyan testhelyzet, amely egyrészt expanzív, azaz nagy helyet foglal el a térbõl (pl. terpeszállás, csípõre tett kezek), másrészt a testtartás nyitott (pl. a kezek össze vannak fonva a tarkón). A „gyenge póz” ennek pontosan az ellenkezõje: a testtartás inkább zárt, a karok vagy lábak keresztezettek, és a test összehúzódik, kevés helyet foglal el a térbõl. A kísérlet elõtt és után is nyálmintát vettek a résztvevõktõl, hogy ebbõl kimutathassák a tesztoszteron és kortizol szintjének változását. Az eredmények magukért beszélnek.
A tesztoszteronszintjük 20 százalékkal emelkedett, kortizolszintjük pedig 25 százalékkal csökkent a kísérlet elõtti értékhez képest – azaz már kétpercnyi pózolás valódi fiziológiai változásokat okozott a szervezetükben. A másik csoport tagjai ezzel ellentétes mintázatot mutattak: tesztoszteronszintjük 10 százalékkal csökkent, kortizolszintjük 15 százalékkal nõtt, és szubjektíven is kevésbé érezték magukat magabiztosnak. Gyakorlati haszon Az eredmények fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni – nem csupán azért, mert tudományos bizonyítékot jelent arra nézve, hogy testtartásunk miként befolyásolja azt, ahogyan érezzük magunkat s ahogy viselkedünk, hanem azért is, mert ezt az egyszerû, kétperces kísérletet módosítások nélkül, egy az egyben átemelve a saját életünkbe, képes változáshoz vezetni mindennapi viselkedésünkben, jóllét-érzésünkben.
Így küzdd le a szorongást! Számos olyan helyzettel találkozunk nap mint nap, ahol szeretnénk magabiztos, kompetens, a saját véleményéért, gondolataiért kiálló, érdekeit érvényesítõ emberként feltûnni – vagy egyszerûen csak kihozni magunkból a legtöbbet egy feszültségteli szituációban. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy mindezekre a feszültséget, szorongást keltõ szituációkra egy kézzelfogható, akár a mai nap folyamán is eredményesen alkalmazható módszer áll a rendelkezésünkre. Nem kell hozzá más, mint hogy az ilyen megmérettetés elõtt két percig egy erõs, magabiztos pózt öltsünk magunkra – üljünk, álljunk vagy járkáljunk kihúzott, egyenes háttal, felemelt fejjel, csípõre tett kezekkel; a lényeg, hogy a póz vagy a mozdulatok az önbizalmat, az erõt, a saját magunkba vetett szilárd hitet testesítsék meg. Nem számít, mennyire érezzük magunkat magabiztosnak, határozottnak; egy kétperces „power posing” éppen ezeknek az érzéseknek a felébresztésében fog segíteni.
A kortizolszintünk csökken, ezzel mérsékelve a feszültség és stressz érzését, a tesztoszteronszintünk pedig emelkedik, hogy ezáltal magabiztosabbnak, határozottabbnak érezzük magunkat, és könnyebben tudjuk kihasználni és megmutatni saját erõsségeinket – például egy állásinterjú folyamán. Tényleg jobbnak látszunk? Az ellenpróba érdekében Cuddyék egy újabb kísérletében az „erõs” illetve „gyenge” pózok felvétele után a résztvevõknek egy ötperces „stresszinterjún” kellett részt venniük, miközben független személyek értékelték õket, kiválasztva, kiket vennének fel munkatársnak. Választásuk szinte kizárólag azokra az emberekre esett, akik elõzõleg egy erõs pózt vettek fel. Az értékelõk ezeket az interjúalanyokat lényegesen hitelesebbnek, magabiztosabbnak, lelkesebbnek és megnyerõbbnek érzékelték, mint a másik csoportot. Természetesen hiba lenne ezt úgy értelmezni, hogy egy erõs, magabiztos nonverbális viselkedéssel kompenzálhatjuk a szakértelem hiányát. Az értékelõk által tapasztalt nagyobb fokú hitelesség és lelkesedés annak volt köszönhetõ, hogy ezek az emberek nem féltek megmutatni az erõsségeiket még egy pszichésen megterhelõ szituációban sem. Könnyen ki tudták fejezni és vállalni a saját értékeiket – azaz a „power posing” abban segített nekik, hogy az interjúhelyzetben önmagukat hozzák, mindenféle sallang nélkül, s ez segítette hozzá õket a pozitívabb értékeléshez.
Amy Cuddy nagy sikerû elõadásának felvételét már több mint 27 millióan megnézték. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
