Megtalálhatták Géza király sírját | Forrás: origo.hu |
Utolsó módosítás: 2015-08-20 12:59:53 | Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19668 |
A váci Tragor Ignác Múzeum régészei Vác városa és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013 õsze óta végeznek feltárásokat a várnak azon a részén, ahol most megtalálhatták I. Géza király sírját. Az egykori nyughelyen sem korabeli csontokat, sem tárgyi leleteket nem találtak, valószínû, hogy a tatárjárás pusztításának köszönhetõen.
I. Géza a Szent Koronán
Forrás: Wikimedia CommonsI. Géza (? – 1077) Árpád-házi királyunk I. Béla és Richeza lengyel hercegnõ fia volt, Lengyelországban született. Béla halála után I. András fia, Salamon került a trónra, aki Gézának és két testvérének, Lászlónak és Lampertnek hercegségeket adományozott. Az 1074-ben kitört polgárháború elõtt azonban már megromlott az unokatestvérek viszonya, és Géza, oldalán két öccsével, Salamon ellen vonult. A viszályban elõször a magyar király nyert csatát, de végül a Lampert által segítségül hívott cseh seregekkel kiegészülve Mogyoródnál leverték Salamont, Géza pedig hívei unszolására trónra lépett – egy jó ideig azonban nem koronáztatta meg magát.
Géza olyannyira nem szerette volna magán viselni az uralkodói terheket, hogyállítólag az 1076-os karácsonyi nagymise után, a szekszárdi templomban sírva jelentette ki: lemond a trónról.Hívei azonban errõl hallani sem akartak – annyira nem kívánták Salamont vissza a trónra, hogy még Géza 1077-es halála után is öccsét, Lászlót választották meg uralkodójuknak.
Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázoló miniatúra a Képes Krónikában
Forrás: Képes KrónikaA király egyébként számos egyházi létesítményt alapított, így többek között a váci székesegyházat, egy mogyoródi emléktemplomot, valamint a garamszentbenedeki apátságot is.
Az már korábban is ismert volt, hogy a királyt Vácott temették el a várban álló székesegyházban,
de eddig még nem sikerült pontosan megállapítani sírjának helyét.
„A székesegyház kutatása során nem találtuk nyomát a tatárjárásnak, de egy Rogerius mester nevû kanonok leírásából tudjuk, hogy Vácot 1241 márciusában dúlták fel a tatárok” – mondta el az Origónak Batizi Zoltán, a Tragor Ignác Múzeum régésze. „Úgy tudjuk, ez volt az elsõ magyar város, amelyet a tatárok elpusztítottak. Amíg a fõsereg valahol Észak-Magyarországon táborozott, addig ez az elõsereg Vácot támadta.”A székesegyházba menekült embereket nem karddal vagy íjjal végezték ki, hanem egyszerûen rájuk gyújtották az épületet, és a tûz elvégezte a piszkos munkát.
Géza és László az agancsain gyertyákat viselõ szarvassal
Forrás: OrigoBár a székesegyházat ezután újjáépítették, a régészek a tatárjárás pusztítását a településen nyomon tudják követni azon a 13. századi pusztulási rétegsoron, amely egy kormos, hamus réteget jelent a talajban. „A székesegyház belsejébõl valószínûleg a kormot és a hamut kihordták, ezért nem találtunk a templom belsejében a tatárjárásra utaló nyomokat” – magyarázta az Origónak Batizi Zoltán. A székesegyház felgyújtása és a fosztogatás miatt, valamint a késõbbi korszakok bolygatása következtében Géza feltételezett sírjában sem korabeli csontokat, sem tárgyi leleteket nem sikerült találniuk a kutatóknak.
I. Géza, Vác
Forrás: Flickr / KikaszBár az idei ásatási szezon befejezõdött, Batizi Zoltán és kollégái remélik, hogy a város és az NKA támogatásával jövõre folytathatják majd a munkát. Géza feltételezett sírjának részletesebb vizsgálatán kívül a feltárás tulajdonképpeni legfontosabb célja a székesegyház pontos alaprajzának, az építési fázisainak megállapítása. A templomnak még mindig akadnak olyan részletei, amelyek nem ismertek: az északnyugati toronyból még nem találtak maradványokat,
egy török kori térkép alapján pedig a székesegyház déli részén kápolnasor után kutatnának a régészek.
„Ott van még a székesegyház kora Árpád-kori temetõje, amely jórészt ismeretlen számunkra. Forrásaink szerint egy másik templomot is rejt a váci vár: itt állt a középkorban a Szent Kereszt-templom, amelynek elhelyezkedésérõl szinte semmi támpontunk nincs” – mondta el az Origónak a régész. „Azt biztosan tudjuk, hogy a több mint fél évezreden keresztül itt elhelyezett váci püspökség gazdasági épületei is a környéken vannak. A magtárak, pincék, föld feletti lakóépületek, a szolgák és a személyzet számára fenntartott épületek, a püspök mellett tevékenykedõ kanonokok és fõpapok lakóhelyei mind feltárásra várnak a székesegyház közelében, amelyek a török kori várban keresendõk.”