Az ügyvédi iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd az olyan cégeknek, amelyek ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

A március 15-éig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. A régi elõírás szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeget vissza lehetett követelni, ha a tag rosszhiszemû volt. A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyéb kifizetésként veszi ki – ismerteti az iroda.

A március 15-én hatályba lépett Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította. Az új szabályok szerint, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemû volt-e vagy sem. Az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja: így a törvény betûje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezetõ ügyvédje szerint a mai üzleti világban gyakori motivációs eszköz, hogy a tulajdonosok a társaság dolgozóinak – akár minimális mértékben is – társasági részesedést vagy arra beváltható opciót nyújtanak.

Ha egy ilyen cég nem fizethet osztalékot, úgy az új Ptk. alapján a tulajdonosi körbe bevont dolgozóinak munkaviszonyuk alapján sem teljesíthet kifizetést, függetlenül attól, hogy a dolgozóknak munkaszerzõdésük alapján teljesen jogszerû igényük van a munkabérre. Így például, ha veszteséges a cég, akkor a fõkönyvelõ, aki ösztönzési célból esetleg 0,1 százalékos üzletrészt kapott a társaság tulajdonából, nem lesz jogosult a hónap végén munkabérfizetésre.