Mik változnak szeptember 1-tõl? - Összeállítás a Napi Gazdaság pénteki számának cikkeibõl

Szeptember 1-jétõl változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere. A módosítás − a személyszállítási törvény szellemében − a vasutat preferálja, sõt már rövid távon is jobban megéri vonatra szállni.

• Szombattól az emelt szintû országos vonatjáratokon (IC, EC, EN) fizetendõ pótjegy díja az utazási távolsággal arányosan, a menetjegyek övezeti besorolásához igazodva nõ.
• A kiegészítõ díj a 280 kilométernél rövidebb utazásoknál a jelenleg jellemzõ 400 forintos szint alatt marad. Így több vidéki megyeszékhely és a fõváros közötti utazás is olcsóbb lesz szeptembertõl az IC- és EC-járatokon, a minõségi vonatokat érdemes lesz rövidebb távú utazásokhoz is igénybe venni.
• A kezdetben korlátozott körben bevezetendõ autóbuszos felár szintén a távolsági övezettel arányosan nõ. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedési társaságokkal kötött közszolgáltatási szerzõdésekben határozhatja meg a tarifákat.
• Az egyik ilyen céggel megkötött szerzõdésbõl azt derül ki, hogy száz kilométerig 150 forint pluszdíjat kell fizetni.
• A felár mértéke száz kilométeren felül húsz kilométerenként 25-30 forinttal nõ, tehát egy 160 kilométeres út a 2830 forintos menetjegy és a 235 forintos kiegészítõ jegy megvétele után 3065 forintba kerül.
• Ötszáz kilométer után pedig 735 forintos kiegészítõ jegyet kell venni.

Ezt olyan viszonylatokban kell megfizetni, ahol a vasút az autóbuszok utasainak valódi alternatívát jelenthet, így például a sztrádákon Budapestrõl Gyõrbe vagy a fõvárosból Szombathelyre vagy épp Szegedre, illetve Nyíregyházára közlekedõ buszok utasainak kell felárat fizetniük. A fejlesztési tárca reményei szerint a kedvezõbb áraknak köszönhetõen az utasok nagyobb arányban választhatják az IC- és EC-vonatokat. (A korábbi és a jelenlegi kormányzat is meg akarta szüntetni a párhuzamosságokat a közösségi közlekedésben, de eddig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi tekinthetõ ilyennek. E téren a jelenlegi lépés tekinthetõ a legmesszebbmenõnek, amely tehát nem adminisztratív, hanem pénzügyi eszközökkel igyekszik felszámolni az egymás mellett futó járatokat.)

• A tarifarendszerek közötti feszültségek feloldása érdekében a jegyeknél megszûnik az öt kilométeres tarifa.
• A helyközi bérletek változatlanul kiválthatók a legalacsonyabb díjövezetre is, így a napi rendszerességgel kis távolságra utazók kiadásai nem nõnek.

A módosítások az elõzetes becslések szerint növelik a szolgáltatók bevételeit, ezzel kismértékben csökkennek a költségvetés terhei is. A bevezetett változtatások utasforgalomra gyakorolt hatásait a szaktárca legkorábban fél év múlva felméri, majd a tapasztalatok alapján megteszi az esetleg szükséges korrekciókat.

Egyszerûbben mûködik a jövedelemigazolás

Annak érdekében, hogy mindenki mielõbb hozzájusson az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a kormány szeptember 1-jétõl hatályos rendeletében egyszerûsítette a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésû nyomtatvánnyal kapcsolatos szabályokat.

• Az új szabályok szerint, aki holnaptól helyezkedik el, a biztosítási jogviszony létesítésekor az új munkáltató részére köteles átadni az elõzõ foglalkoztatójától kapott jövedelemigazolását.

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapításához szükséges jövedelemigazolás kiállítása is egyszerûsödött, ezzel segítve a foglalkoztatók munkáját.

Indul az OBDK

Holnaptól új, önálló központi hivatal − az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) − kezdi meg mûködését. Az új szervezet amellett, hogy ellátja a betegek hatékony védelmét, az ellátotti és gyermeki jogok védelmének is letéteményese lesz. E feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH-tól) veszi át, az azt ellátó munkatársakkal együtt.

Mindennapos testnevelés az iskolákban

Csaknem 12 milliárd forint jut a hétfõtõl törvényben rögzített, kötelezõ érvényû oktatási-testnevelési programra, amelyet az iskolákban az elsõ, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenõ rendszerben ír el a szeptembertõl életbe lépõ új közoktatási törvény − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár csütörtökön. Ahol nincs elegendõ kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell az iskoláknak együttmûködniük. Azon településeken pedig, ahol nincs mód ilyen jellegû együttmûködésre, a "Széchenyi terv keretében biztosítják a forrást". Olyan program elõkészítése is elkezdõdött, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.

Gloviczki Zoltán, az EMMI közoktatásért felelõs helyettes államtitkára szerint a pedagógusok normatív alapú bérkifizetésének januári megszüntetése nem okoz gondot, egyelõre azonban "még keresik a megoldást a költségvetés tervezése során", hogy olyan megoldást találjanak, amely "nem zavarja meg a tanítási folyamatokat".

Hétfõn 1,3 millió diák kezdi meg az tanévet. A tankönyvcsomagok átlagára 6,5 és 11 ezer forint között mozog. A kormány több mint 5,6 milliárd forintot biztosít az ingyenes tankönyvellátásra, a jogszabály szerint egy gyerek 12 ezer forintnyi kedvezményt kaphat. A tankönyvek ára jellemzõen nem változik a múlt évihez képest, a legmagasabb árat szabályozó miniszteri rendelet szerint ugyanis a tankönyvkiadók a tavaly kihirdetett árkorlátot nem léphetik át.

A köznevelésrõl szóló új törvény szeptemberi életbe léptetéséhez kapcsolódó szabályokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány a közelmúltban. A kormányhivatal, fõvárosi fõjegyzõ helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítõ rendszerének mûködtetése.

• Szeptember elsejétõl azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011−2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak.
• Legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés. Idén szeptemberben szakközépiskolában 227 600, szakiskolában 128 400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40 200, a szakiskolákban pedig 33 900 elsõ évfolyamos tanuló lesz.
• Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egyévnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a kétévnyi szakmai órával, és már az elsõ szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.

Az új köznevelési törvény által elõírt szabályváltozásokról korábbi cikkünkben részletesebben is olvashatnak (a szerk.).

Drágább és csúnyább lesz a cigaretta

• Az uniós elvárásoknak megfelelõen a dohányzás visszaszorítása érdekében szeptembertõl már nemcsak feliratokkal, hanem elrettentõ képekkel is illusztrálniuk kell a gyártóknak a szenvedélybetegségbõl eredõ káros hatásokat.A több tucat fotón halál, tüdõrák, fog- és ínybetegségek, illetve kellemetlen és gusztustalan tünetegyüttesek lesznek. (Szeptember 1-jétõl csak képes figyelmeztetéssel ellátott dohányterméket szabad gyártani, 2013. január 1-jétõl pedig csak ilyenek kerülhetnek forgalomba.)
• Õsztõl nemcsak a végzetükkel kell szembenézniük a dohányosoknak a cigarettásdobozokon, hanem a növekvõ termékárakkal is. A jogszabályok szerint a gyártók ma már legfeljebb 60 napra raktározhatnak be adózárjegyeket, kitolva ezzel az adóemelésbõl származó árnövekedést. Legutóbb július elsején változott a termék jövedékiadó-tartalma, vagyis szeptember elsejével már minden terméknél át kell vezetni az emelést − hacsak a gyártó nem dönt úgy, hogy "lenyeli" a többletköltséget. Amirõl nem beszélnek a gyártók, az az, hogy a drasztikus áremelkedésektõl úgy óvják meg a piacot, hogy gyorsítják az "innovációt", a fõ márkákból egyre több almárkát vezetnek be (akár alacsonyabb elõállítási költséggel) akciósan, amelynek új ára van, így kevésbé függ az adóemelésektõl. Sokáig nem lehet csinálni, jövõre olyan magassá válik a jövedékiadó-tartalom, hogy 750 forint alatt nem éri meg a terméket forgalmazni, vagyis a legolcsóbb cigaretták is körülbelül ennyibe kerülnek. (Ezer szálra vetítve jövõre eléri a cigaretta adótartalma a 90 eurót, úgy, hogy Magyarország 2018-ig derogációt kért az összeg eléréséhez. Alig két éve az adótartalom ezer szálra vetítve 64 euró volt.)
• Napirendre kerül a kiskorúak dohányzása: Szeptemberben újra napirendre kerül a kisko­rúak dohányzásának vissza­­szorítását célzó (trafik-) törvény, amelyhez a brüsszeli notifikáció során az Európai Bizottság nem (más tagállamok igen) fûzött kifogást. Ha a törvény õsszel átmegy a parlamenten, jövõre 7-8 ezerre csökkenhet (az országban összesen) a dohánytermék-értékesítõ helyek száma.

Mozgólépcsõtõl a zokniig

Holnaptól hatályos a termékek piacfelügyeleti rendjérõl szóló törvény is, ami nem hozott újdonságot a kiskereskedelemben, hiszen a szabályozó legfontosabb elemei eleve szerepeltek a fogyasztóvédelmi törvényben. Az uniós elõírásoknak megfelelõen azokat kiemelték és külön piacfelügyeleti hatóság alá helyezték.

• A jogszabály kimondja, hogy a Magyarországon forgalomba helyezett termékek biztonságáért a magyarországi székhelyû forgalmazó, importõr vagy gyártó felel.
• Ha súlyos veszélyt jelentõ termék kerül forgalomba, a piacfelügyeleti hatóság 15 ezertõl 500 millió forintig terjedõ büntetést szabhat ki.

A jogszabály elsõsorban azon termékekre vonatkozik, amelyekre más törvény nem tér ki. Élelmiszereknél például olyanokra, amelyekre nem alkalmazható más, speciális eltarthatóságra, kezelésre vonatkozó szabályozó. A piacfelügyeleti törvény így elsõsorban ipari berendezésekre vagy iparcikkekre vonatkozik (például mozgólépcsõ, fehérnemû) − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára.

Színre lépnek a magyar termékek

Ugyan a brüsszeli jóváhagyás még mindig hiányzik, az Orbán-kormány mégis vállalta, hogy kétéves elõkészítés után hatályba lépteti amagyar termék rendeletet. Az egyes önkéntes megkülönböztetõ megjelölések élelmiszereken történõ használatáról szólóvidékfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza, hogy szeptembertõl milyen feltételek mellett tüntethetõ fel az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" jelölés.

• Magyar termék: minden alapanyag és a termelés minden mûvelete itthoni, kivéve a hazánkban nem termeszthetõ fûszernövények, a só és a különbözõ adalék anyagok.
• Hazai termék: az alapanyag több mint fele hazai eredetû, a feldolgozás pedig itthon történik.
• Hazai elõállítású termék: a hazai eredetû alapanyag aránya 50 százaléknál kisebb, a feldolgozás viszont itthon történik (nem vehetõ figyelembe feldolgozási tevékenységként a válogatás, osztályozás, szétválasztás, csomagolás és jelölés).

A gyártók önkéntesen vállalhatják a rendelet betartását, ami ráadásul egy év türelmi idõt ad az elõírásainak nem megfelelõ minõsítésû áruk forgalomba hozatalára. E termékek a minõségmegõrzési idejük végéig forgalomban tarthatók lesznek. A jogszabály azonban nem fogalmaz meg semmiféle szankciót arra az esetre, ha a türelmi idõ letelte után valaki nem az elõírások szerint alkalmazza az adott reklámértékû kifejezést.

A jövõben az élelmiszer-elõállítók döntésén múlik majd, vállalják-e, hogy a teljes élelmiszerláncban nyomon követhetõséget biztosító adminisztráció vezetésével igazolják, hogy terméküknél az alkalmazni kívánt elnevezés csomagoláson való feltüntetése megfelel-e az elõírásoknak.

Az új minõsítések bevezetése, az átállás folyamatos lesz, mivel az új minõsítési rend kialakítása − az elõírt nyilvántartás megszervezése, a csomagolóanyagok áttervezése és az újak beszerzése − idõigényes. Az egyéves türelmi idõ elég lehet annak mérlegelésére, hogy az élelmiszer elõállítója számára megtérül-e az alkalmazkodás. Szakértõk szerint a legkönnyebben a hagyományosan magyar alapanyagokból dolgozó pékeknél, a zöldség-gyümölcs feldolgozásban, a baromfiiparban, illetve a borászatban tudnak majd megfelelni a gyártók a rendelet elõírásainak, míg a legnehezebb stratégiai döntésekre várhatóan a húsipari és tejipari cégek kényszerülnek.

A rendelet kitér arra is, hogy az átlagosnál jobb vagy különleges minõségre vonatkozó utalás akkor tüntethetõ fel, ha a termék megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv "különleges" vagy "prémium" elõírásainak, vagy irányelv hiányában a termék megkülönböztetõ tulajdonságait a gyártmánylapján elõre meghatározták. Alkalmazhatók a kézzel történõ vagy nem iparszerû eljárásra utaló minõsítések is, az elõbbi követelményekhez hasonlóan.

Még a rádió is máshol szól majd

Az InfoRádió Kft. nyerte a budapesti 88,1 Mhz-re beadott rádiós frekvenciapályázatot, így 2012 szeptember elsejétõl − a következõ tizenkét évben − gyakorlatilag változatlan (Budapest és vonzáskörzete) vételkörzetben hallható Magyarország elsõ és egyetlen hírrádiója. (Az Inforádió által eddig használt 95,8 megahertzes frekvenciára a Click Rádió pályázott, sikerrel.)

Végrehajtási nyilvántartás indul

Ezentúl a végrehajtók adatot szolgáltatnak a kamarájuknak, amely közhiteles nyilvántartást vezet a végrehajtási ügyekrõl − a végrehajtási törvény tavaly decemberi módosításának ez a része szeptember elsején lép hatályba. Az önálló bírósági végrehajtók a végrehajtható okiratok alapján megküldik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának a törvény által felsorolt adatokat, majd a kamara azok alapján tölti fel az adatbázist. Az adatbázis minden ügyben tartalmazza például a végrehajtó, a végrehajtást kérõ, továbbá az adós adatait is. A végrehajtó egy napon belül, elektronikusan küldi meg a kamarának az adatokat, amelyeket a kamara tíz évig õriz.
A kamara írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplõ kérelmezõ számára arról, hogy a nyilvántartásban adósként nem szerepel. Ugyancsak igazolást ad arról, ha a kérelmezõ szerepel a nyilvántartásában, és közli az ott rögzített adatokat is.

Szûkül a Kúria elõtti felülvizsgálati jog

Szeptember 1-jén lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely szûkíti a Kúria elõtti felülvizsgálati jogot.

• A módosítás több esetben az értékhatár felemelésével szûkíti a felülvizsgálat lehetõségét, és nem lehet majd a Kúriához fordulni a jogerõs határozat csupán kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidõre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezései miatt sem.
• A jövõben a vagyoni jogi perekben csak a hárommillió forint feletti ügyekben lehet a Kúriához fordulni, a közigazgatási ügyekben ez az értékhatár egymillió forint lesz, a munkaügyi perek egy részében pedig akkor nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidõre megállapított kötelezõ havi minimálbér ötszörösét.

Szigorúbban veszik a NAV-os dolgozókat

Szeptembertõl a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetõi kinevezést csak felsõfokú iskolai végzettségû, jogi vagy közigazgatási szakvizsgájú kormánytisztviselõ kaphat.

• Ha a vezetõi kinevezéskor a kormánytisztviselõnek nincs ilyen szakvizsgája, azt a kinevezéstõl számított két éven belül szerezheti meg.
• Szintén ez a törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselõ és a pénzügyõr munkateljesítményét évente egyszer értékeli.
• Ötévente − illetve minden magasabb besorolási fokozatba sorolása elõtt − a képességek, személyiségjegyek értékelése alapján kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba kell sorolni a kormánytisztviselõt és a pénzügyõrt.