Már nem sokáig lesz tabu, hogy ki mennyit keres | Forrás: uzletresz.hu |
Utolsó módosítás: 2015-09-06 13:44:35 | Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19722 |
Míg Ausztriában már az álláshirdetésben feltüntetik a fizetéseket, addig hazánkban a legtöbb embernek elképzelése sincs, hogy az adott pozícióban mennyi a reális bérigény. Szatmári Sándor HR-szakértõ szerint Németországban is teljesen átlátható a rendszer: a képzettség és a szakmai tapasztalat mátrixa alapján pontosan lehet tudni, hogy ki mennyi bért kaphat, pontosabban, hogy mennyinél nem kaphat kevesebbet. A szakértõ szerint Magyarországon ilyesmi azért nem alakulhatott ki, mertsokszor teljesen különbözõ végzettségû emberek vannak ugyanabban a munkakörben,míg Németországban az emberek többsége olyan pozícióban dolgozik, amelyre a képzettsége és tapasztalata predesztinálja.
Nálunk az álláshirdetésekben sem tüntetik fel a fizetéseket
Forrás: Photononstop/Jacques BeauchampRengeteg feszültséget okozhat, ha egy vállalatnál nyilvános, hogy kinek mennyi a munkabére. A fõ feszültségforrás az lehet, hogy ki mennyit dolgozik és ehhez képest mennyi fizetést kap. Valójában mindkét félnek,a munkaadónak és az alkalmazottnak is érdeke a feszültség elkerülése, amely elégedetlenséggel, motivációvesztéssel és felmondások sorozatával járhat.A bérek megszellõztetése mindig azoknak érdeke, akik elégedetlenek a helyzetükkel. Ha ilyen történik, fontos, hogy a vezetõség komolyan vegye és kezelje a feszültséget. „Olyan is elõfordulhat, a fõnöke elé áll és azt mondja, hogy kapott egy jobb ajánlatot, de ha itt megkapja ugyanazt az összeget, akkor marad. Ilyenkor nem érdemes feszegetni, hogy létezik-e az ajánlat, jobb elengedni az illetõt, és nem engedni a zsarolásnak, mert ha a cégnél azt látják, hogy ez mûködik, sorozatossá válhat” – tette hozzá Szatmári.
Lerf Andrea, a Coaching Team szakértõje szerint a magyar emberek többségének van egyfajta szemérmesség a bérekkel kapcsolatban:akinek magas, annak azért kínos beszélni róla, akinek alacsony, annak pedig azért. „Az én generációm több tagja emlékszik még arra, hogy a szülõknek is nehéz volt elmondani a bérünket, mert az õ keresetüknek a többszöröse is lehetett. Ha már generációkat nézünk, akkor a fiatalabbak szerintem nyíltabban beszélnek azért errõl a témáról. Õk elvárják az átláthatóságot és a korrektséget” – véli a szakértõ.
A fiatal munkavállalók nyíltabban beszélnek a fizetésrõl, mint idõsebb kollégáik
Forrás: PhotoAlto/Eric AudrasEgyébként is van egyfajta növekvõ bérfeszültség a fiatalok és az idõsebbek között. A pályakezdõk letörik az árakat, mert õket nem kell annyira megfizetni. „Több szférában látom azt a tendenciát, hogy azért nem veszik fel a tapasztalt szakembert, mert meg kéne fizetni. Ez persze nem újdonság, régebben is volt erre példa, de az utóbbi idõben nagyobbra nyílt az olló.” – tette hozzá Lerf Andrea. A cégek ezért szakmai tapasztalat hiányában is felveszik és fél év alatt betanítják a fiatal munkaerõt.
Cégkultúrától is függ, hogy milyen a hozzáállás a bérek nyilvánosságához. A multiknál a bérek megosztása óriási konfliktusokat okozhat, és a vezetõség is nagyon rossz szemmel nézi. Itt gyakran szerepel is a munkavállalói szerzõdésben vagy külön titoktartási nyilatkozatban, hogy tilos a bért elmondani egymásnak. Minél nagyobb egy cég, annál jobban figyelnek erre. A közszférában azonban a bértáblázatnak köszönhetõen átlátható a rendszer. Kisebb vállaltoknál pedig a folyosói pletykák alapján nagyjából tudni lehet, hogy ki mennyit keres. Tehát már a szféra is meghatározó, de teljesen eltérõ lehet a bérkérdéshez való hozzáállás egy-egy cégnél.