Fazekas Sándor a fõvárosi Laci Pecsenye étteremben elmondta: most évente egy ember mintegy 25 kilogramm sertéshúst fogyaszt. Ez a mennyiség a múlt század kilencvenes éveiben még háromszor ekkora volt - tette hozzá. A marketingakció része a szaktárca sertésstratégiai programjának. Ennek az ágazati tervnek a végrehajtását már megkezdte a minisztérium. A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a minõségi magyar sertéshúst jelölõ védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani - emelte ki a miniszter.

A stratégia céljai között szerepel a feldolgozó kapacitások fejlesztése, a feketegazdasági tevékenység visszaszorítása - húzta alá Fazekas Sándor. Ágazati szempontból jelentõs intézkedésnek nevezte az élõ és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését, amely január 1-jétõl hatályos. Az intézkedéstõl a szaktárca azt várja, hogy munkahelyek maradnak meg az ágazatban, emellett nõ a magyar sertéshús fogyasztása és az árak is mérséklõdnek.

Az MTI kérdésére Fazekas Sándor reális célnak tartotta, hogy a sertésstratégia intézkedéseinek együttes hatására Magyarországon a mostani 3 millió körüli sertésszám 2020-ig, a 2014-ben induló új uniós költségvetési idõszak végéig megduplázódik. Közölte, hogy a magyar sertéshús népszerûsítésére hat hónap alatt mintegy 230 millió forintot költenek. Takács Lajos, a Laci Pecsenye étterem konyhafõnöke szerint a magyar emberek figyelmét újra fel kell hívni a sertéshús-fogyasztásra.

Ízletesen elkészítve a sertéshús felhasználásával készült ételek ismét nagyon népszerûek lehetnek - emelte ki. Rámutatott, hogy a mangalica húsa nemcsak bel-, hanem külföldön is nagy siker az utóbbi idõszakban, és ez jelentõs eredmény egy olyan idõszakban, amikor a világban nem trendi a sertéshús fogyasztása.