Magyarország bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévében 7,1 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához képest, az egy hónappal ezelõtt megjelent elõzetes adat hajszálnyival nagyobb, 7,2 százalékos visszaesést jelzett. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent, ez a szám nem változott – jelentette a KSH. A külkereskedelemben idén óriási többlet képzõdhet. Mindkét szám arról tanúskodik, sokkszerû állapotban van a gazdaság.
A részletes GDP-adatok világosan jelzik, hogy magyar gazdaság szinte minden szegmense elszenvedi a recessziót – értékeli a számokat a Portfolio.hu. Éves alapon minden szektor recesszióban van, egyedül a pénzügyi tevékenység tud a mély bázisához képest kismértékû növekedést felmutatni. A mezõgazdaság a tavalyi jó terméseredmények után törvényszerûen zuhan, az ipari szegmens az export visszaesését és a hitelforrások szûkülését szenvedi meg, a szolgáltatási ágak pedig alapvetõen a belsõ kereslet csökkenése miatt vannak recesszióban.
![tab1](http://kep.index.hu/1/0/123/1236/12363/1236341_ac07d6451d912c3c7a34bf4d967d8738_wm.jpg)
A felhasználási oldalról nézve visszaigazolva láthatjuk a fõ okokat: ahogy a fenti ábrán is látszik, a lakossági fogyasztás nagyon nagy mértékben esett vissza, a beruházási tevékenység a recessziós idõszak logikájának megfelelõen pang, az exporttevékenység jó része a készletek leépítésébõl táplálkozik. Összességében tehát nincs nagy meglepetés, a legfõbb lassító tényezõ, a lakossági fogyasztás visszaesésével kapcsolatban az áfa-emelés és a kiskereskedelmi forgalom havi adatai után nem lehettek illúzióink. Összességében a magyar gazdaság számításaink szerint az elsõ három negyedévben 2700 milliárd (!) forinttal kevesebbet fordíthatott belföldi felhasználásra, mint egy évvel korábban. Vagyis ennyivel kevesebb jutott fogyasztásra, felhalmozásra.
![tab2](http://kep.index.hu/1/0/123/1236/12363/1236343_0adf3be7aacc0591c2ed71ececa5cc6d_wm.jpg)
Az éves indexek kiábrándító helyzete törvényszerû, ha a javulás nyomait szeretnénk kutatni, akkor azonban a rövid bázisú, negyedéves indexeket kell vizsgálnunk. Itt láthatunk is halvány növekedési potenciált, így van rá remény, hogy az utolsó negyedévre a magyar gazdaság kikecmereg a recesszióból. (Az éves index továbbra is mínuszt mutat majd, de a negyedéves változás már pozitív szám lehet.)
A negyedéves mutató elõnye, hogy nem a válság elõtti csúcshoz, hanem annak mélypontjához viszonyítja a gazdaság teljesítményét, így képet kaphatunk arról, hogy melyik területen mozdultunk el a mélypontról. A fõ szám, miszerint a GDP 1,8 százalékkal esett vissza azt mutatja, hogy a mélypontot most már nem a második, hanem a harmadik negyedév jelenti Magyarország számára. E szempontból ez sem vigasztaló, hogy az index szinte hajszálra megegyezik az elõzõ idõszakban regisztrálttal, vagyis a Központi Statisztikai hivatal nem tudott beszámolni még a csökkenés ütemét illetõen sem kedvezõ hírrõl.
Vannak ugyanakkor kérdõjelek: egyes szakértõk már az elõzetes adatok kapcsán felhívták a figyelmet, hogy ez a mutató borzasztóan érzékeny arra, hogy miként értékeljük a tavalyi sokkot: egyszeri "level shift-ként", vagy trendszerû visszaesésként. Elõbbi esetben a mostani mutató már jóval nagyobb lenne, egyes vélemények szerint nulla közeli.
Ami a részleteket illeti, azt láthatjuk, hogy az iparban már nincs recesszió, hiszen az elõzõ negyedéhez képest 1,3 százalékos növekedést jegyezhetünk fel. Ez volt a forrása az exportnak, illetve az érzékelhetõen meginduló készletezési tevékenységnek is. Mindez jó jel a jövõre nézve, hiszen az ipar a havi adatok szerint az utolsó negyedévet is jól indította.
Amennyiben a termelõi szektorban lassan javuló konjunktúra kiterjed a szolgáltató szegmensek egy részére is, jó esély lehet arra, hogy 2009 harmadik negyedéve az utolsó recesszióban töltött idõszaka volt Magyarországnak. Ezt a forgatókönyvet erõsítheti az is, hogy az import is magára talált, ez pedig a jövõbeli gyorsabb növekedés elengedhetetlen feltétele.
Óriási többlet lehet a külkereskedelmi mérlegben
Ma egy másik fontos makrogazdasági adat is napvilágot látott. Októberben az elõzetes adatok szerint 464 millió euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, igazolva, hogy tovább folytatódott a magyar gazdaság erõteljes alkalmazkodási folyamata. Az idén óriási, 4,5 milliárd eurós többlet kialakulhat a mérlegben, ami közelíti a GDP 5 százalékát. Korábban még többletre sem volt példa Magyarországon.
A 464 millió eurós szufficit az év eleje óta jellemzõ 300-550 milliós tartomány közepén található, vagyis "mindössze" egy újabb igen masszív többletes hónapról van szó.
A jelentõs többlet mögött az export és importdinamikák visszaesése áll, elõbbi zsugorodása jóval kisebb, éves alapon "csak" 12 százalékos (euróban számolva). Bár a dinamika emelkedõben van, ennek oka jórészt a tavalyi bázis visszaesése, vagyis a kiviteli tevékenység élénkülése egyelõre igen visszafogott.
Az export-import olló 9 százalékpontnyi szélesre nyílt októberben, ennél többet csak idén júliusban láthattunk. A jelentõs elnyílás továbbra is arról tanúskodik, hogy a fogyasztási és beruházási célú import a belsõ felhasználás zsugorodásával együtt alacsony szintre esett vissza.
Az adatok arról árulkodnak, hogy a magyar gazdaság sokkszerû állapotban van, amit a forrásszûke miatt egyszerre jellemez a fogyasztás korrekciója, a beruházások visszaesése, valamint a mély recesszió. Addig, amíg a külkereskedelmi folyamatok nem változnak, addig egyrészt a kényszerû, és részben törvényszerû alkalmazkodási tendenciák változatlanságáról beszélhetünk, de egyben a magyar konjunktúra lanyhaságáról is.
Elemzõi kommentárok
Kiábrándító a harmadik negyedéves GDP részletes bontása – írja kommentárjában Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezetõ elemzõje. Az általunk eredetileg prognosztizáltnál jelentõsen rosszabbak lettek a fogyasztási és beruházási adatok – emeli ki a közgazdász, aki kételkedik abban, hogy a közeljövõben erõre kapna a fogyasztás és a belföldi kereslet. Mindeközben a legutóbbi adatok Kondrát szerint azt mutatják, hogy a külsõ kereslet egyre inkább erõre kap.
Az MKB Bank elemzõje megjegyzi, hogy hamarosan felülvizsgálják a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisukat, mivel a vártnál rosszabb fogyasztási és beruházási adatok lefelé módosítják a 2009-es GDP-elõrejelzést, miközben a kedvezõtlen idei értékek jobb bázist adnak a 2010-es növekedésnek.
Barta György, a CIB Bank elemzõje az 1,8 százalékos negyedév/negyedév alapú visszaeséssel kapcsolatban kiemeli, hogy sorozatban már a hatodik negyedévben vesz fel negatív értéket az adat. A bank szakértõje szerint a következõ negyedév kilátásai szempontjából kedvezõ, hogy az ipari termelés már túljutott a mélypontján.
Azzal számolunk, hogy a reálgazdaság már túl van a gödör alján, a fellendülés folyamata azonban rendkívül lassúnak ígérkezik – írja kommentárjában Barta és hozzáteszi: az adatok kifejezetten csalódást keltõen a régió többi, pozitív meglepetéseket hozó növekedési adataihoz képest. A CIB Bank elemzõje szerint a gazdaság növekedése csak jövõ év közepén indulhat be.