A nemzetközi pénzpiacokon valami olyasminek vagyunk a tanúi, mint amikor a gyümölcsfán csicsergõ madarak a macska láttán ijedten szétrebbennek, majd pedig (a veszély elmúltával) lassan visszaszivárognak, és nyugodtan tovább lakmároznak” – ezzel a hasonlattal kezdte a Naplónak adott nyilatkozatát Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök, akit arról kérdeztünk, hogy milyen folyamatok húzódnak meg a forint „beszakadásának” a hátterében.

Sérülékenyebb

– Ha hosszabb idõtávon nézzük a térség valutáit, akkor azt látjuk, hogy közülük a forint gyengült a legjobban. Sérülékenység szempontjából a magyar gazdaság finoman szólva nincs olyan jó állapotban, mint a lengyel, a cseh vagy a szlovák. Ennek nagyon egyszerû oka van: miközben a magyar GDP még mindig nem érte el a válság kitörése (2008) elõtti szintet, a lengyelek húsz százalékkal már meg is haladták azt. Ezért értelemszerûen a tõkevonzó képességünk is gyengébb, mint az említett szomszédos országoké – fûzte tovább a gondolatmenetet a neves közgazdász. Bod Péter Ákos szavai szerint az ebbõl fakadó sodródásunkat mint egy lázgörbe, leköveti a nemzeti valutánk külsõ értékállósága. Szerinte az a hatalmas pénzbõség, amit a központi bankok elõállítottak, nem fog örökké tartani, ráadásul az Egyesült Államokban egyre gyorsul a gazdaság növekedése, ami megalapozhat egy jegybanki kamatemelést. „Gondolja csak meg! Ha egy ötcsillagos országnak az állampapírjai is valamivel több kamatot hoznak, mint a nulla, akkor vajon hová fog áramlani a világból a tõke?! Fõleg annak tudatában, hogy a világ számos pontján (így a mi régiónkban is) rengeteg pénzügyi kockázat van, amit a befektetõk ugye igyekeznek mérsékelni.”

Benne a pakliban

A forint „beszakadásában” ugyanúgy benne van az eurónak a dollárral szembeni gyengülése, mint a rubelválság (az egész orosz belpoitikai helyzet), és persze a magyar tényezõ – állítja Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója. Utóbbi kapcsán a szakember arra utalt, hogy bár mindig sebezhetõ egy kicsi, nyitott ország, ez a sebezhetõség mérsékelhetõ (lenne).

„Ebben a helyzetben szembe menni a fél világgal, szerintem kalandor politika” – jelentette ki határozottan a közgazdász, aki a forint/euró árfolyam kapcsán bármilyen opciót el tud képzelni. Szerinte benne van a pakliban, hogy a mostani gyengülés után korrigál a piac, és visszatér a közös valuta árfolyama 310 forint körüli szintre, de akár az is, hogy drasztikus mértékben „elszáll” az árfolyam.
Rémísztõen hangzik

– Thaiföldtõl Argentínáig láthattuk, hogy lehet ennek a folyamatnak egy olyan lélektani pontja, amikor (a realitásoktól függetlenül) nem 330, hanem akár 660 forintig száll el az euró árfolyama. Remélhetõen ez nem fog bekövetkezni, bár a rubel esetében nemrégiben valami ijesztõen hasonló dolog történt – utalt az orosz válság egyik fájó következményére Inotai András. A szakember emlékeztetett: világszerte rengeteg spekuláns (Amerikától Németországig és Kínától Magyarországig) követi a nemzetközi pénzpiaci mozgásokat, és hegyeket képesek megmozgatni azért, hogy az elõzetes várakozásaik beteljesüljenek.

Nem csak a görögök baja

Görögország esetében a fõ probléma az, hogy be sem kellett volna engedni õket az eurozónába, hiszen mindenféle hamisított statisztikai adatokkal tudták csak „megfeleltetni magukat” a kritériumoknak – ez a véleménye a görög válságról Inotai Andrásnak. De, ha már bent vannak, akkor szerinte Európa mindent igyekszik megtenni azért, hogy bent is tartsák õket. Igaz, ennek minden bizonnyal borsos ára lesz, amihez a tagállamok nyilván nem tapsolnak majd. „Azért a görögök sem teljesen hülyék, öngyilkos dolgokba egyik politikai erõ sem vinné bele a nemzetét” – tette hozzá.