A devizahitelezés ilyen fokú kialakulását korábban a bankokkal és a pénzintézetekkel kapcsolatos törvények tették lehetõvé, volt egy „simlis magyar törvénykezés”, amire ráerõsített egy reklámhadjárat, „egy beetetés, mint amikor kukoricával kicsaljuk a vadat az erdõbõl”, és létrejött a hatalmas méretû aránytalanság – állapította meg Boros Imre közgazdász az M1 Ma reggel címû szerdai mûsorában.

Késõbb beavatkozott az Alkotmánybíróság – folytatta, amely kimondta: ha megborul az egyensúly a felek között (adós és hitelezõ), akkor utólag is lehet törvényt alkotni, vagyis a korábban a parlament által létrehozott jogszabályokba utólag „bele lehet menni törvénnyel”. A bankok ezért most erõsen belekapaszkodnak „az állam slafrokjába, részükrõl ez már egy elõszele annak, hogy a kárelhárításban kicsit az államot is le szeretnék húzni” – magyarázta a szakértõ.

Boros Imre leszögezte: nem kell sajnálni a bankokat. Végsõ soron pedig az lenne a cél a gazdaság szempontjából, hogy visszaálljon a normális banki mûködés – mutatott rá. Úgy vélekedett, az államnak csak abban az esetben kellene besegítenie a devizahitelesek problémájának megoldásába, ha a bankok a támogatás mértékét részvényekkel honorálnák, és az állam tulajdonrészhez jutna. Késõbb persze a bank visszavásárolhatná õket a piaci árnak megfelelõen – magyarázta.

A közgazdász szerint egyébként a devizahitelezés elszállása felveti a korábbi monetáris politika felelõsségét is, hisz „a forintból egyszerûen kiüldözték mindenkit, a jegybank esztelen kamatemeléseket hajtott végre”, a magas forintkamatok így megnehezítették a finanszírozást. Az egész folyamatot végig kell követni, mert ha ez elmarad, „a bûn megismétlõdhet, erre van hajlam” – figyelmeztetett Boros Imre.