A KSH elõzetes adatai szerint január és március között 21 274 gyermek született, 191-gyel, 0,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1328-cal, 3,9 százalékkal kevesebben haltak meg, mint tavaly ilyenkor. A gyorsjelentés szerint az elsõ negyedévben 4 247 házasságkötés történt, csaknem 10 százalékkal, 380-nal több, mint a bázisidõszakban.

Ezer lakosra 8,7 élve születés és 13,4 halálozás jutott. Az elõbbi értéke 0,1 ezrelékponttal magasabb, az utóbbi 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb a 2013. január-márciushoz viszonyítva. Az év elsõ három hónapjában ezer élve születésre 5,1 csecsemõhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A házasságkötési arányszám 1,7 ezrelékes értéke 0,1 ezrelékponttal volt magasabb az elõzõ év január-márciusinál.

A halálozások száma számottevõen mérséklõdött, a születéseké enyhén emelkedett, ennek következtében a természetes fogyás üteme 5,3 ezrelékrõl 4,7 ezrelékre csökkent, ami a 2013. január-márciusi 12 841-gyel szemben 2014 elsõ három hónapjában 11 322 embert jelentett.

A születések és halálozások száma régiónként különbözõ mértékben változott. A születésszám két régióban, a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon csökkent (3,6, illetve 1,9 százalék), a többiben emelkedett. A növekedés mértéke Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön volt a legjelentõsebb (5,3, illetve 5,1 százalék). A halálozások száma négy régióban mérséklõdött, háromban emelkedett. A legnagyobb mértékû növekedés Észak-Alföldön (2,4 százalék), a legjelentõsebb csökkenés pedig Közép-Magyarországon volt (7,3 százalék).

Az idei év elsõ három hónapjában a természetes fogyás üteme Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban mérséklõdött. Közép-Magyarországon 25,1 százalékkal mérséklõdött, Dél-Alföldön viszont 8,8 százalékkal volt magasabb a természetes fogyás mértéke. A házasságkötések száma mindegyik régióban emelkedett, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (24,5 százalék), a legkisebb növekedést (6,4 százalék) pedig Dél-Dunántúlon regisztrálták.