Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a nyugat-európai országok keleti irányba fejlesztették az infrastruktúrát, azonban a régióban elmaradt az észak-déli kapcsolat megteremtése, pedig a régió versenyképességét csak ez javíthatja.

Példaként hozta fel, hogy míg a német-francia határt 3 kilométerenként szelik át az utak, a magyar-szlovák határon ennek a többszöröse ez a távolság. Igaz - jegyezte meg -, hogy 61 új közúti határátkelõrõl már megszületett az egyezmény.

Nem épült ki a V4 országok közúti és vasúti maghálózata sem, pedig ehhez 85 százalékos támogatást ad az EU - hívta fel a figyelmet Szabó István. Hozzátette: ha egy adott útfejlesztésre más paramétereket adnak meg az érintett országok, akkor az uniós bürokrácia máris törli a finanszírozható projektek közül.

Az energetikai infrastruktúra területén a legsürgetõbbnek az észak-déli gázvezeték megépítését tartotta az elõadó. A magyar-szlovák szakaszt lassan üzembe lehet helyezni - jelezte, hozzátéve: bizonytalan viszont a szlovák-lengyel szakasz sorsa, noha véleménye szerint a ukrán válság miatt felgyorsulhat a tervezés és építés. Eközben Csehország bejelentette, hogy a német rendszerhez csatlakozik, mivel a másik három ország túl lassan teremti meg a biztonságos gázellátás feltételeit - emlékeztetett.

A közös gázvezeték-építés nehézségei között említette az elõadó azt, hogy a tervezés - a teljes elõkészítéssel - 5-12 évet vesz igénybe, miközben ez a teljes beruházás költségeinek csak 10-20 százalékát emészti fel. A 80-90 százaléknyi forrást viszont az 1-2 évet igénylõ építési fázisban lehet elkölteni.

Szabó István felhívta a figyelmet arra, hogy 2017 végére már meg kell tervezni a következõ, a 2021 és 2027 közötti uniós idõszak projektjeit, 2018-ban ugyanis eldõl, hogy az EU mit finanszíroz ezekbõl.