A vidékfejlesztési tárca államtitkára a parlamentnek hétfõn benyújtott elõterjesztése indoklásában emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi Btk.-tényállás kizárólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kapcsolatos szabályszegésre terjed ki. Jelezte, felmerült annak igénye, hogy általánosságban véve szankcionálják az engedély nélküli géntechnológiai tevékenységeket.

A szabályozás kiterjesztését Budai Gyula azzal indokolta, hogy például egy kísérletben használt génmódosított mikroorganizmussal adott esetben sokkal nagyobb környezeti vagy egészségügyi kárt lehet okozni, mint egy génmódosított növény termesztésével, amelyre a ma hatályos Btk.-passzus vonatkozik. Hozzátette, új problémaként merült fel egyes génmódosított állatok illegális megjelenése is az Európai Unió piacain.

A fideszes politikus által javasolt módosítás a büntetõ törvénykönyv mostani tényállását lefedné, azt mondaná ki ugyanis, hogy két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az, aki engedély nélkül természetes szervezetet géntechnológiával módosít, ezt végzõ létesítményt hoz létre, illetve géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) vagy abból elõállított terméket zárt rendszerben felhasznál, forgalomba hoz, az országba szállít vagy innen kivisz.

A javaslat szerint július 1-jén hatályba lépõ Btk.-módosítás azt is büntetné, ha a géntechnológiai tevékenység túllépi az engedélyezett kereteket, például a biztonsági elõírások vagy a hulladékkezelési szabályok esetében.